"Belső térben valóban biztonságosan lélegezhetünk, mert az épület megvéd minket a légszennyezés széles körben nyilvánosságra hozott hatásaitól." Nos, ez nem igaz, különösen akkor, ha városi területen dolgozik, él vagy tanul, és még akkor sem, ha külvárosban tartózkodik.
Az UCL Institute for Environmental Design and Engineering által közzétett, a londoni iskolák beltéri levegőszennyezettségéről szóló jelentés egyébként azt mutatta, hogy „azok a gyerekek, akik forgalmas utak közelében élnek – vagy iskolába járnak – magasabb szintű járműszennyezésnek voltak kitéve, és nagyobb arányban fordult elő gyermekkori asztma és zihálás.” Ezenkívül a We Design For (az Egyesült Királyság vezető IAQ tanácsadója) azt is megállapította, hogy „a tanácsadó cég által tesztelt épületek beltéri levegőminősége rosszabb, mint a kültéri levegő minősége”. Az igazgatója, Pete Carvell hozzátette: „A beltéri körülmények gyakran rosszabbak. A városlakóknak több kérdést kell feltenniük beltéri levegőminőségükről. Meg kell vizsgálnunk, mit tehetünk a beltéri levegő minőségének javítása érdekében, ahogyan a kültéri levegőszennyezés csökkentésén is dolgozunk.”
Ezeken a területeken a beltéri levegő nagy részét a kültéri szennyezés okozza, mint például a NO2 (84%-ban kültéri források), közlekedéssel összefüggő szennyező anyagok és apró részecskék (akár 520%-kal túllépve a PM-határértékeket), aminek következtében megnő az asztmás rohamok, asztmás tünetek és egyéb légúti megbetegedések kockázata. Ráadásul megfelelő szellőzés nélkül CO2, VOC, mikrobák és allergének is felhalmozódhatnak a területen, és megtapadhatnak a felületeken.
Milyen lépéseket lehet tenni?
1. A forrás kezelése szennyező anyagok.
a) Kültéri szennyező anyagok. Szigorúbb politika alkalmazása a várostervezés irányítására és a forgalom megfelelő szabályozására, biztosítva a város zöldjét és tisztaságát. Úgy gondolom, hogy a fejlett városok nagy része már rátette a kezét, és napról napra fejleszti őket, de ehhez jelentős idő kell.
b) Beltéri szennyező anyagok, például VOC-k és allergének. Ezek előállíthatók beltéri anyagokból, például szőnyegekből, új bútorokból, festékekből és akár a szobában lévő játékokból is. Ezért érdemes körültekintően megválasztani, hogy mit használunk otthonunkban, irodánkban.
2. Megfelelő gépi szellőztető megoldások alkalmazása.
A szellőztetés nagyon fontos a bevezetett friss levegő szennyezőanyagainak ellenőrzése, valamint a beltéri szennyeződések eltávolítása érdekében.
a) A nagy hatékonyságú szűrők használatával a PM10 és PM2,5 95-99%-át tudjuk szűrni, valamint a nitrogén-dioxidot is eltávolítani, gondoskodva a levegő tisztaságáról és biztonságos légzéséről.
b) Ha a beltéri áporodott levegőt tiszta, friss levegőre cseréljük, a beltéri szennyező anyagok fokozatosan távoznak, biztosítva, hogy azok alacsony koncentrációban legyenek, csekély hatással vagy semmilyen hatással az emberi szervezetre.
c) Gépi szellőztetéssel nyomáskülönbséggel – beltéri enyhe pozitív nyomással – fizikai akadályt tudunk kialakítani, hogy a levegő távozzon a területről, ezzel megakadályozva a külső szennyeződések bejutását.
A politikákat nem mi dönthetjük el; ezért inkább a környezetbarátabb anyagok kiválasztására kell koncentrálnunk, és ami még fontosabb, hogy a helyére megfelelő szellőzési megoldást találjunk!
https://www.cibsejournal.com/technical/learning-the-limits-how-outdoor-pollution-affects-indoor-air-quality-in-buildings/ 
