A MÉRT OTTHONOK SZENNYEZŐ ANYAGOK ÁTTEKINTÉSE
Több száz vegyszert és szennyező anyagot mértek a beltéri lakókörnyezetben. Ennek a fejezetnek az a célja, hogy összefoglalja a meglévő adatokat arról, hogy milyen szennyező anyagok vannak jelen az otthonokban és azok koncentrációját.
ADATOK AZ OTTHONI SZENNYEZŐANYAGOK KONCENTRÁCIÓJÁRÓL
Alvás és expozíció
Az emberi élet során tapasztalt levegőszennyező anyagoknak való kitettség nagy részét az otthoni expozíciók teszik ki. Életünk során fennálló expozíciónk 60-95%-át teszik ki, aminek 30%-a alvás közben következik be. Az expozíciók módosíthatók a szennyezőanyag-források szabályozásával, a kibocsátás helyén történő helyi eltávolításával vagy befogásával, a szennyezetlen levegővel történő általános szellőztetéssel, valamint a szűréssel és a levegő tisztításával. A levegőben szálló szennyező anyagoknak való rövid és hosszú távú beltéri expozíció kockázatot jelenthet az akut egészségügyi problémák, például az asztma és allergiás tünetek irritációja vagy súlyosbodása, krónikus betegségek, például szív- és érrendszeri és légzőszervi problémák esetén, és növelheti a korai halálozás kockázatát. A beltéri környezetben számos nem levegőben terjedő szennyezőanyag található, például a leülepedett porban lévő ftalátok és a fényvédőkrémben lévő endokrin rendszert károsító anyagok, azonban mivel ezeket a szellőztetési szabványok nem érintik, ez a Technote nem foglalkozik velük.
Beltér kültér
Az otthoni expozíciók különböző eredetűek. Az ilyen expozíciót alkotó levegőben lévő szennyező anyagok kül- és beltéri forrásokkal rendelkeznek. A külső forrásból származó szennyező anyagok repedéseken, réseken, réseken és szivárgásokon, valamint nyitott ablakokon és szellőzőrendszereken keresztül behatolnak az épület burkolatába. Ezeknek a szennyező anyagoknak való kitettség a szabadban is előfordul, de sokkal rövidebb ideig tart, mint a beltéri expozíció az emberi tevékenységi minták miatt (Klepeis et al. 2001). Számos beltéri szennyező forrás is létezik. A beltéri szennyezőforrások folyamatosan, epizodikusan és időszakosan bocsáthatnak ki. A források közé tartoznak a lakberendezési tárgyak és termékek, az emberi tevékenységek és a beltéri égés. Ezeknek a szennyező forrásoknak való kitettség csak beltérben fordul elő.
Kültéri szennyező források
A kültéri eredetű szennyező anyagok fő forrásai a tüzelőanyagok elégetése, a közlekedés, a légköri átalakulások és a növények vegetációs tevékenysége. Az e folyamatok következtében kibocsátott szennyező anyagok példái közé tartoznak a részecskék, beleértve a pollent is; nitrogén-oxidok; szerves vegyületek, például toluol, benzol, xilolok és policiklusos aromás szénhidrogének; valamint az ózon és termékei. A kültéri eredetű szennyezőanyag konkrét példája a radon, egy bizonyos talajból kibocsátott természetes radioaktív gáz, amely a burkolatok repedésein és más nyílásokon keresztül behatol az épület szerkezetébe. A radonnak való kitettség kockázata az épület építési helyének geológiai szerkezetének helyfüggő állapotától függ. A radoncsökkentést a jelen TechNote törzsében nem tárgyaljuk. A radonmérséklés módszereit, a szellőztetési szabványoktól független, máshol alaposan megvizsgálták (ASTM 2007, WHO 2009). A beltéri eredetű szennyezőanyagok fő forrásai az ember (pl. bioeffluens) és higiéniával kapcsolatos tevékenységei (pl. aeroszolos termékek használata), lakástakarítás (pl. klóros és egyéb tisztítószerek használata), ételkészítés (pl. főzési részecskekibocsátás) stb. .; építőipari anyagok, beleértve a lakberendezési és dekorációs anyagokat (pl. a bútorok formaldehid-kibocsátása); a dohányzás és a zárt térben előforduló égési folyamatok, valamint a háziállatok (pl. allergének). A berendezések helytelen kezelése, mint például a nem megfelelően karbantartott szellőző- vagy fűtési rendszerek, szintén fontos forrásai lehetnek a beltéri eredetű szennyező anyagoknak.
Beltéri szennyező források
Az alábbiakban összefoglaljuk az otthonokban mért szennyező anyagokat, hogy azonosítsuk azokat, amelyek mindenütt jelen voltak, és amelyeknél a legmagasabb mért átlagos és csúcskoncentráció. A szennyezettségi szintet leíró két mutatót használják mind a krónikus, mind az akut expozíció kezelésére. A legtöbb esetben a mért adatokat a mérések számával súlyozzák, ami sok esetben a lakások számában van. A kiválasztás Logue és munkatársai által közölt adatokon alapul. (2011a), aki 79 jelentést áttekintett és összefoglaló statisztikákat tartalmazó adatbázist állított össze az ezekben a jelentésekben közölt egyes szennyező anyagokról. Logue adatait összevetették néhány később publikált jelentéssel (Klepeis és mtsai. 2001; Langer et al. 2010; Beko et al. 2013; Langer és Beko 2013; Derbez et al. 2014; Langer és Beko 2015).
ADATOK A PEENÉSZ/NEDVESSÉG ELŐFORDULÁSÁRÓL
Bizonyos beltéri körülmények, pl. a szellőzés által befolyásolt túlzott páratartalom, szintén penészgombák kialakulásához vezethetnek, amelyek szennyező anyagokat, köztük szerves vegyületeket, szilárd részecskéket, allergéneket, gombákat és penészgombákat, valamint egyéb biológiai szennyező anyagokat, fertőző fajokat és kórokozókat bocsáthatnak ki. A levegő nedvességtartalma (relatív páratartalom) fontos tényező, amely módosítja az otthoni expozíciónkat. A nedvesség nem tekinthető szennyező anyagnak, és nem is szabad azt tekinteni. A túl magas vagy túl alacsony páratartalom azonban módosíthatja az expozíciót és/vagy olyan folyamatokat indíthat el, amelyek megemelkedett expozíciós szinthez vezethetnek. Ezért kell a páratartalmat figyelembe venni az otthoni és egészségügyi expozíció összefüggésében. Az emberek és beltéri tevékenységeik általában a fő nedvességforrások a beltérben, hacsak nincsenek olyan jelentős építési hibák, amelyek szivárgást vagy nedvesség behatolását okozzák a környezeti levegőből. A nedvesség beszivárgó levegővel vagy speciális szellőzőrendszereken keresztül is bevihető a beltérbe
KORLÁTOZOTT INFORMÁCIÓ A LEVEGŐ SZENNYEZŐANYAG-KONCENTRÁCIÓJÁRÓL
Számos tanulmány mérte a levegőben szálló szennyező anyagok koncentrációját lakóházakban. A leggyakrabban mért illékony szerves vegyületek [a vizsgálatok száma szerint csoportosítva, csökkenő sorrendben] a következők voltak: [toluol], [benzol], [etilbenzol, m,p-xilolok], [formaldehid, sztirol], [1,4 -diklór-benzol], [o-xilol], [alfa-pinén, kloroform, tetraklór-etén, triklór-etén], [d-limonén, acetaldehid], [1,2,4-trimetilbenzol, metilén-klorid], [1,3-butadién, dekán] és [aceton, metil-terc-butil-éter]. Az 1. táblázat az illékony szerves vegyületek kiválasztását mutatja Logue és munkatársai (2011) tanulmányából, amely 77 olyan tanulmány adatait összesítette, amelyek levegőben szálló nem biológiai szennyező anyagokat mértek az iparosodott országok otthonaiban. Az 1. táblázat a súlyozott átlagkoncentrációt és a 95. százalékos koncentrációt tartalmazza az egyes szennyező anyagokra vonatkozóan a rendelkezésre álló vizsgálatokból. Ezek a szintek összehasonlíthatók az összes illékony szerves vegyület (TVOC) mért koncentrációjával, amelyet az épületekben végzett méréseket végző tanulmányok néha jelentettek. A svéd épületállomány legújabb jelentései szerint a TVOC-szint 140-270 μg/m3 (Langer és Becko 2013). A mindenütt előforduló illékony szerves vegyületek lehetséges forrásait és a legmagasabb koncentrációjú vegyületeket a 4. táblázat tartalmazza.
1. táblázat: A legmagasabb átlagos és 95. percentilis koncentrációjú lakókörnyezetben mért VOC-k μg/m³-ban (Logue et al., 2011 adatai)1,2
A legelterjedtebb félig illékony szerves vegyületek (SVOC-k) [a vizsgálatok száma szerint csoportosítva és csökkenő sorrendben] a következők voltak: naftalin; pentabróm-difenil-éterek (PBDE-k), beleértve a PBDE100-at, PBDE99-et és PBDE47-et; BDE 28; BDE 66; benzo(a)pirén és indeno(1,2,3,cd)pirén. Számos más SVOC-t is mérnek, beleértve a ftalát-észtereket és a policiklusos aromás szénhidrogéneket. de a bonyolult elemzési követelmények miatt nem mindig mérik, és így csak alkalmanként jelentenek. A 2. táblázat bemutatja a félig illékony szerves vegyületek kiválasztását az összes rendelkezésre álló vizsgálat mérési súlyozott átlagkoncentrációjával és a legmagasabb felső koncentrációjú koncentrációval, valamint a jelentett koncentrációszinttel. Megfigyelhető, hogy a koncentrációk legalább egy nagyságrenddel alacsonyabbak, mint a VOC-k esetében. A gyakori félig illékony szerves vegyületek lehetséges forrásait és a legmagasabb koncentrációjú vegyületeket a 4. táblázat tartalmazza.
2. táblázat: A legmagasabb átlagos és legmagasabb (legnagyobb mért) koncentrációjú lakókörnyezetben mért SVOC-k μg/m3-ben (Logue et al., 2011 adatai)1,2
A 3. táblázat az egyéb szennyező anyagok koncentrációit és 95. százalékát mutatja be, beleértve a szén-monoxidot (CO), a nitrogén-oxidokat (NOx) és a 2,5 μm-nél kisebb méretű frakciót (PM2,5) és az ultrafinom részecskéket (UFP) is. 0,1 μm-nél kisebb méret, valamint kén-hexafluorid (SO2) és ózon (O3). Ezen szennyező anyagok lehetséges forrásait a 4. táblázat tartalmazza.
3. táblázat: Kiválasztott szennyező anyagok lakókörnyezetben mért koncentrációja μg/m3-ben (Logue et al. (2011a) és Beko et al. (2013) adatai)1,2,3
2. ábra: Penészedés a fürdőszobában
Biológiai szennyező források
Számos biológiai szennyezőanyagot mértek az otthonokban, különösen az otthoni penészgombák és nedvesség vizsgálata során, amelyek a gombák szaporodásával és baktériumok aktivitásával, valamint allergének és mikotoxinok felszabadulásával kapcsolatosak. Ilyenek például a Candida, Aspergillus, Pennicillum, ergoszterol, endotoxinok, 1-3β–d glükánok. A háziállatok jelenléte vagy a házi poratkák elszaporodása szintén az allergének szintjének emelkedését eredményezheti. A gombák tipikus beltéri koncentrációja az otthonokban az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában 102 és 103 telepképző egység (CFU)/m3 között mozog, különösen nedves környezetben pedig 103 és 105 CFU/m3 között van (McLaughlin 2013). A francia házakban a kutya allergének (Can f 1) és a macska allergének (Fel d 1) mért medián szintje a mennyiségi meghatározási határ alatt volt 1,02 ng/m3 és 0,18 ng/m3, míg a 95%-os percentilis koncentráció 1,6 ng/m3 és 2,7 volt. ng/m3 (Kirchner et al. 2009). Franciaországban 567 lakásban mérve az atka allergének mértéke a matracban 2,2 μg/g és 1,6 μg/g volt a Der f 1 és Der p 1 allergének esetében, míg a megfelelő 95%-os percentilis szint 83,6 μg/g és 32,6 μg/g volt. et al. 2009). A 4. táblázat a fent felsorolt kiválasztott szennyező anyagokkal kapcsolatos főbb forrásokat mutatja be. Lehetőség szerint különbséget kell tenni abban, hogy a források beltéren vagy kültéren helyezkednek el. Nyilvánvaló, hogy a lakásokban lévő szennyező anyagok sok forrásból származnak, és meglehetősen nehéz lenne azonosítani egy vagy két forrást, amelyek főként felelősek a fokozott expozícióért.
4. táblázat: A főbb szennyező anyagok a lakásokban a kapcsolódó forrásokkal együtt; Az (O) a szabadban, az (I) a beltéren lévő forrásokat jelöli
3. ábra: A festék különböző szennyező anyagok forrása lehet
